A Matuzsálemek a múltban

A Matuzalem tabletta fogyasztása és az egészséges, természetes életmód, hozzásegíthet a hosszú élethez.

Matuzsálem ismert történetén kívül, aki az Ótestamentum szerint Noé nagyapja volt, és 969 éves korában halt meg, az óegyiptomi dokumentumok is több esetről számolnak be. A Kr.e. kb. 1600-ból származó Westcar papirusz a 110 éves Dede varázslóról tudósít. Az elbeszélés szerint Dede nagyszerű testi állapotban érte meg magas korát, kiváló étvagya volt, és rövid időn belül 500 kenyeret, egy telies ökörcombot és 100 korsó sört fogyasztott el. Testi ereje bölcsességgel és csodatevő készséggel párosult, mert nemcsak a lenyakazott ludat tudta életre kelteni, hanem a jövőbe is látott.

Matuzalem tabletta és idős korA világirodalom legtöbbször emlegetett matuzsálemje, Thoma Parr. A híres Old Parrnak becézett angolról az tartották, hogy 152 éves korában halt meg, három évszázadot vészelve at. Maradványait a westminsteri apátság őrzi. Sírkövének felirata: Itt nyugszik Thomas Parr, a salopi grófságból, aki 1483 augusztusában született. Tíz fejedelem uralkodását érte meg, - IV Edward, V. Edward, III. Richard, VII. Henrik, VIII. Henrik, VI. Edward, Mária és Ezsébet királynőjét, Jakab és Károly királyokét. 152 éves volt, és itt tem ették el 1635. november 15-én. Parr-t annak idején maga Harvey, a vérkeringés kutatásának nagy úttöroje boncolta fel.

A híres öreg soha húst nem evett, szeszes italt nem ivott. Rendes napi eledele tej, vaj, sajt volt. 80 éves korában megházasodott, elvett egy Jane Taylor nevű hajadont, akitől egy fia és egy leánya született. 140. életévében, járt Parr amikor Rubens megfordult Shrewsburyben és lefestette. Híre egyre jobban terjedt, eljutott az udvarig. I. Károly látni akarta, és felrendelte Londonba, ahol jól ment a dolga. Lord Arundel házában lakott, és ünnepelték, kényeztették. Ez lett a veszte. Jól tartották pecsenyével, süteménnyel, borral, s ezt a kosztot az egyszerű ételekhez szokott gyomra, nem bírta el.
Ágynak esett, és 1635. november 5-én meghalt.

1960-ban Magyarország legidősebb lakosa egy 103 esztendős asszony volt. A megvizsgált 23 egyén közül mindössze öt volt élete folyaman súfyosabb beteg. A látogatás időponijában hatan voltak tartósan ágyhoz kötve. A többi 17 idős ember bizonyos, a korral természetesen vele járó változásoktól, mint például az érzékszervek teljesítőképességének a csökkenésétől eltekintve klinikailag egészséges
volt. A házban rendszeresen jártak-keltek, sőt egyesek a ház körüli munkákat is elvégeztek. Néhányan közüllik még nehezebb munkára, például mosásra is vállakoztak.

Matuzsálemi korA 100 évesek külsőleg egyáltalán nem mutattak előrehaladottabb öregedési tüneteket, mint amilyeneket idős, 75-80 éves személyeken egyébként is megszoktunk. Azt gondhaljuk tehát, hogy örökletes tényezők és kedvező körülmények összejátszasa folytán százéveseink biológiailag viszonylag fiatalosak voltak. Vagy meg is fordíthaljuk: ma még az emberek többsége a betegségek, kedvezőtlen körülmények vagy éppen a túlságos, mértéktelen jólét hatására idő előtt elöregszik.

Az öregedés élettani elváltozásai még 102 éves korban sem értek el olyan fokot, hogy lehetetlenné tették volna az élet további fenntartását. Világosan utal ez arra, hogy az átlagos emberi életkor a mai 65-70 éven túl, jóval magasabbra latolható.

Mi okozza majd az emberek halálát akkor, ha a betegsékgek, főként a ma legtöbb áldozatot szedő kórok zömét, így a rakot, az érelmeszesedést, a szívbetegségeket, a cukorbetegséget gyógyítani tudjuk? Az öregedés olyan arányváltozásokat, eltolódásokat
noz létre a szervezetben, nem kóros, hanem élettani módosulásokat, amelyek előbb-utóbb lehetetlenné teszik az élet fenntartását önmagukban is. Ilyenkor azután elegendő a környezetnek csupán egy-egy kisebb ingazodása ahhoz, hogy a szervezeti szabáryozas felmondja a szolgálatot.

Az öregedés elleni küzdelmet sokkal korábban kell megkezdeni, a felnőttkor hajnalán, amikor a progresszív és regresszív folyamatok még viszonylag egyensúlyban vannak.
A gerontológia legfontosabb feladata már most is, de különösen a jövőben az lesz, hogyan lehet minél hosszabb ideig ezt a viszonylagos egyensúlyt megőrizni és az alkotóképes kor határát a lehető legtávolabbra kitolni.

Magyarország legidősebb embereinek foglalkozási megoszlása 1960-ban a következő volt:

  • földműves: 5
  • háztartásbeli: 5
  • értelmiségi: 1
  • mezőgazdasági munkás: 6
  • varrónő: 2
  • pásztor: 1
  • szabó: 1
  • teknővájó: 1
  • mosónő: 1

Egészségesen MatuzalemmelA száz éven felüli egyének nagy része tehát falusi volt, és a mezőgazdasággal összefüggő munkát végzett. A magyarországi százévesek közül mindössze öt élt Budapesten, a többiek vidéki, falusi vagy tanyai környezetben nevelkedtek és éltek, gyakran ki sem mozdultak hazulról.

Igen lényeges az a megfigyelés, hogy a magyarországi százévesek nagy része már egészen fiatalon, 10-12 éves korában dolgozni kezdett, és a munkát egészen a legutóbbi időkig sem hagyta, abba teljesen.
A házasságban élt százéves nők közül valamennyinek született gyermeke. Az egy-, illetve kétgyermekes anyák aránya magas, 31 százaléka szemben az ország összlakosságával, ahol a megfelelő érték csak 17 százaléka volt. Bár a három-, illetve többgyermekes százéveseknél ilyen fokú különbség már nincs, annyi valószínűnek látszik, hogy a születések száma nem akadalya a magas kor elérésének, sót a néhány gyemeket szülő nők esélye nagyobb is, mint a terméketleneké.

Százéveseinket nem gátolták a családalapítás következményeia hosszú élet megérésében, ezt bizonyítja utódaik hosszú sora. Az 1960-as népszámlálás időponljaig legöregebbjeink maroknyi csoporljának 142 gyermeke 196 unokája 197 dédunokája 14 ükunokája született. A túlságosan kövér emberek életét nagyobb veszély fenyegeti mint a soványakét. Megbízható statisztikákban is kimutatták, hogy az utóbbiak átlagos élettartama magasabb, mint az elhízottaké.
Különösen sokat foglalkoztalja ez a kérdés a nagy életbiztosító társaságokat. Egyes nyugati biztosító társasagoknál, a kövérebb testalkatú embereket, mivel várható élettartamuk lényegesen alacsonyabb a soványakénál, csak kedvezőtlenebb feltételek között biztosítják. Külön pótdijakat számítanak fel, minthogy a társasagok kockazata ez esetben lényegesen nagyobb. A túlságosan jó étvágyú, nagy lakomákat kedvelő embereknek tehát fel kell tenniük önmaguk számára a kérdést, mi a kecsegtetőóbb, sokat és jól enni és korábban meghalni, vagy mérsékelten táplálkozni és tovább élni.

Az éhezés élettartamot meghosszabbító hatása nem minden esetben jelentkezik. Sőt, bizonyos szempontból az éhezés okozta elváltozások nagyon is hasonlítanak az öregedés tüneteire. A rosszul táplált éhező sejt képe hasonlít az öregedő sejtére.
Betegség Táblázat
Kattintson ide, ha betegségek szerint csoportosítva szeretné átnézni a termékeket.
Termék Rendelés
Kattintson ide, ha döntött már a minőségi Táplálékkiegészítők mellett, és rendelne.

Vissza a Tetejére Megnézem az Árakat

2009 - 2017 © Minden jog fenntartva » Az oldalon lévő szövegek, képek és más tartalmak másolása jogi következményekkel jár.