Az étrendi flavonoidok és hatásaik

Hogyan fejtik ki hat√°sukat a flavonoidok a szervezet√ľnkre, milyen elŇĎnyei vannak a Matuzalem fogyaszt√°s√°nak.

T√°pl√°l√©kaink esszenci√°lis √©s nem esszenci√°lis √∂sszetevoi k√∂z√ľl sz√°mos komponens vehet r√©szt az oxid√°ci√≥s folyamatok elleni v√©dekez√©sben. Mivel az ut√≥bbi √©vtizedek kutat√°sai r√°mutattak arra, hogy az oxid√°ci√≥ sz√°mos kr√≥nikus betegs√©g kialakul√°s√°val kapcsolatos, a tud√≥sok egyre nagyobb figyelmet ford√≠tanak a sz√∂veti oxidat√≠v potenci√°l √©trendi befoly√°sol√°s√°nak tanulm√°nyoz√°s√°ra. Sz√°mos tudom√°nyos kutat√°s eredm√©nye bizony√≠totta, hogy a n√∂v√©nyi eredeti √©lelmiszerekben jelentos sz√°m√ļ olyan √∂sszetevo van, amely hat√©konyan k√©pes eros√≠teni az emberi szervezet antioxid√°ns v√©dekezo kapacit√°s√°t.

A n√∂v√©nyi flavonoidok szerep√©rŇĎl az emberi szervezetre gyakorolt √©lettani hat√°s√°r√≥l rendszeresen jelennek meg tanulm√°nyok. A flavonoidok az √©lelmiszerek nem t√°panyag komponensei, vagyis t√°p√©rt√©ket nem jelentenek az emberi szervezetnek, de sz√°mos kutat√°s t√°masztja al√° antioxid√°ns, daganatg√°tl√≥, gyullad√°scs√∂kkento, √≠gy eg√©szs√©gv√©do √©s prevent√≠v tulajdons√°gaikat.

A flavonoidok kémiája és felépítése

A flavonoidok, a vegy√ľletek olyan, k√ľl√∂nb√∂zo szerkezeti, term√©szetes csoportj√°ba tartoznak, melyek fenolgyirit tartalmaznak, √©s megtal√°lhat√≥k gy√ľm√∂lcs√∂kben, z√∂lds√©gekben, magvakban, fak√©regben, gy√∂kerekben, sz√°rakban, vir√°gokban, te√°ban √©s borban. Ezek a term√©szetes anyagok ismertek voltak, az eg√©szs√©gre gyakorolt kedvezo hat√°suk miatt, m√°r j√≥val azelott, hogy belol√ľk, a hat√≥anyag flavonoidokat izol√°lt√°k volna.

Eg√©szs√©gT√∂bb mint 4000 flavonoidot azonos√≠tottak m√°r, melyek felelosek a vir√°gok, gy√ľm√∂lcs√∂k √©s levelek figyelemfelkelto sz√≠n√©√©rt. A flavonoidok ter√ľlet√©n v√©gzett kutat√°sok √ļjabb lend√ľletet kaptak a francia paradox felfedez√©s√©vel, tudniillik a mediterr√°n orsz√°gokban megfigyelheto alacsony kardiovaszkul√°ris hal√°loz√°s, a tel√≠tett zs√≠rsavfogyaszt√°s melletti v√∂r√∂sborfogyaszt√°snak -ez a hat√°s, legal√°bb r√©szben -a v√∂r√∂sborban tal√°lhat√≥ flavonoidoknak k√∂sz√∂nheto. Mit√∂bb, az epidemiol√≥giai vizsg√°latok felvetik, a t√°pl√°l√©kkal bevitt flavonoidok v√©do szerep√©t a koron√°riabetegs√©ggel szemben.

A flavonoidbevitel √©s ennek hossz√ļ t√°v√ļ, hal√°loz√°sra gyakorolt hat√°s√°t, m√©lyrehat√≥an tanulm√°nyozt√°k, √©s az eredm√©nyek azt sugallt√°k, hogy a flavonoidbevitel √©s a koszor√ļ√©r betegs√©g miatti hal√°loz√°s ford√≠tott ar√°nyban √°ll egym√°ssal. √Ėtven √©vvel ezelottig, a flavonoidok hat√°smechanizmus√°r√≥l, csak hi√°nyos ismereteink voltak. Mindazon√°ltal, √©vsz√°zadokon √°t, sz√©les k√∂rben ismert volt, hogy a n√∂v√©nyi kivonatok, sz√©les spektrum√ļ biol√≥giai hat√°ssal b√≠rnak.
1930-ban, a narancsf√©l√©kbŇĎl izol√°ltak, egy addig ismeretlen vegy√ľletet, melyet egy √ļj vitamincsoport tagj√°nak hittek √©s P vitaminnak neveztek el. Amikor kider√ľlt, hogy ez a vegy√ľlet egy flavonoid (rutin), egy hatalmas kutat√°si hull√°m indult el, melynek c√©lja, az egyes flavonoid vegy√ľletek izol√°l√°sa √©s hat√°smechanizmusuk meg√©rt√©se volt. Molekul√°ris fel√©p√≠t√©s√ľk alapj√°n, a flavonoidokat k√ľl√∂nb√∂zo csoportokra oszthatjuk. A flavonoidok 4 fŇĎ csoportja, az egyes csoportok legismertebb tagjai, valamint azon t√°pl√°l√©kok, melyekben megtal√°lhat√≥k, a k√∂vetkezŇĎ t√°bl√°zatban l√°that√≥k.

Flavonoid t√°bl√°zat A flavonoidok biol√≥giai aktivit√°sa √©s metabolizmusa f√ľgg a k√©miai fel√©p√≠t√©s√ľktol √©s a molekul√°k k√ľl√∂nf√©le aloszt√°lyokba t√∂rt√©no relat√≠v orient√°ci√≥j√°t√≥l. A flavonoid mag alapfel√©p√≠t√©se lehetov√© teszi szubsztituensek sokas√°g√°nak kapcsol√≥d√°s√°t a flavonoid gyirikh√∂z, mely k√ľl√∂nb√∂zo alcsoportok kialakul√°s√°hoz vezet. A flavonoidokat gyirij√ľk oxid√°ci√≥s √°llapota szerint oszt√°lyozzuk, ilyen oszt√°ly t√∂bbek k√∂z√∂tt pl.: anthocyanidinek, flavanolok (catechinek), flavonok, flavononok, √©s izoflavonoidok. Flavonok √©s flavanolok szinte az √∂sszes n√∂v√©nyben azonos√≠that√≥k.

A flavonoidok növényi megoszlása

A flavonoidok n√∂v√©nyi megoszl√°sa sz√°mos faktort√≥l f√ľgg, bele√©rtve a n√∂v√©ny t√∂rzs, rend, csal√°dbeli tartoz√°s√°t √©s a fajon bel√ľli popul√°ci√≥s vari√°ci√≥kat. MatuzalemA megoszl√°si mint√°zat f√ľgg, a megvil√°g√≠t√°s idej√©tol, √©s a f√©ny eross√©g√©tol, mert ez eloseg√≠ti a magasabb oxid√°lts√°gi √°llapot√ļ flavonoidok l√©trej√∂tt√©t. A lev√©llel rendelkezo z√∂lds√©gekben √©s gy√ľm√∂lcs√∂kben szinte kiz√°r√≥lag csak glikozidos form√°ban fordulnak elo a flavonoidok. Ezen vegy√ľletek fŇĎleg a n√∂v√©ny leveleiben, vir√°gaiban, √©s k√ľlsŇĎ r√©szeiben fordulnak elo, mint borsz√∂vetben √©s h√©jban, √©s a vegy√ľlet koncentr√°ci√≥ja a mag fel√© haladva egyre cs√∂kken. A n√∂v√©ny f√∂ld alatt elhelyezkedŇĎ r√©szeiben flavonolok csak nyomokban tal√°lhat√≥k, ez al√≥l az egyetlen eml√≠t√©sre m√©lt√≥ kiv√©telek, a hagym√°k.

A flavonolok

A flavonoidok nagy vegy√ľletcsoportj√°hoz tartoznak, melyek k√©miai fel√©p√≠t√©s√ľkben √©s jellemzŇĎikben is k√ľl√∂nb√∂zoek. Gy√ľm√∂lcs√∂k, z√∂lds√©gek √©s italok, mint p√©ld√°ul tea √©s v√∂r√∂s bor jelentik a fo flavonol forr√°st a hum√°n √©trendben. A napi flavonol fogyaszt√°st neh√©z felbecs√ľlni, mert √©rt√©ke f√ľgg az √©tkez√©si szok√°sot√≥l, √©s az √©telek flavonol tartalm√°t√≥l.
Az √©lelmiszerekben tal√°lhat√≥ √©s azokkal a szervezetbe juttathat√≥, illetve bio-term√©kk√©nt el√©rheto flavonoidok mennyis√©ge, nagym√©rt√©kben f√ľgg a n√∂v√©ny fajt√°j√°t√≥l, termeszt√©si elj√°r√°sokt√≥l, √©vszakokt√≥l, f√©nytol, a n√∂v√©ny √©retts√©gi fok√°t√≥l, az √©tel elk√©sz√≠t√©si m√≥dj√°t√≥l √©s eredet√©tol. Mindezen t√©nyezoket m√°r vizsg√°lt√°k, az elm√ļlt n√©h√°ny √©vben sz√°mtalan tanulm√°ny sz√ľletett a flavonolok emberi szervezetben t√∂rt√©no abszorpci√≥j√°r√≥l √©s metabolizmus√°r√≥l.

Flavonolok az emberi étrendben

Fontos megjegyezni, hogy a t√°pl√°l√©kkal bevitt, √©s √©lelmiszer eredeti flavonoidok fŇĎleg h√°rom flavonolt ‚Äď quercetin, myricetin, √©s kaempferol - √©s kettŇĎ flavont ‚Äď apigenin √©s luteolintartalmaznak. Ez√©rt a teljes flavonoid bevitel √©s a t√°pl√°l√©kkal val√≥ el√©rhetos√©g felt√©telezhetoen nagyobb, mint amit eddig gondoltunk.

√Člelmiszerekbeli el√©rhetos√©ge

Gy√ľm√∂lcs√∂k, z√∂lds√©gek, √©s italok, mint p√©ld√°ul tea √©s v√∂r√∂sbor, k√ľl√∂n√∂sen gazdagok flavonolokban. A legjelentosebb flavonol forr√°st Hollandi√°ban, D√°ni√°ban √©s az USA-ban a tea, a hagymaf√©l√©k √©s az alma jelentik. Sz√°rmaz√°si orsz√°gt√≥l f√ľggoen az √©lelmiszerbeli el√©rhetŇĎs√©g szignifik√°nsan k√ľl√∂nb√∂zik. Ezek a k√ľl√∂nbs√©gek az elt√©ro kult√ļr√°lis √©s √©tkez√©si szok√°sokb√≥l fakadnak. Egy h√©t orsz√°gra kiterjedo tanulm√°ny kimutatta, hogy a fŇĎ √©lelmiszerbeli el√©rhetŇĎs√©ge a h√°rom flavonolnak √©s a k√©t flavonnak, tekint√©lyesen k√ľl√∂nb√∂z√∂tt a csoportok k√∂z√∂tt. P√©ld√°ul a z√∂ld tea volt t√ļlnyom√≥an ezen 5 flavonoid forr√°sa Jap√°nban, azonban Finnorsz√°gban a gy√ľm√∂lcs√∂ket √©s z√∂lds√©geket tal√°lt√°k a legfontosabb forr√°snak. G√∂r√∂gorsz√°g egy r√©sz√©n √©s K√∂z√©p-keleten, ahol a tradicion√°lis √©tkez√©si szok√°sokat k√∂vetik, az √©trend fo r√©sz√©t vadon termŇĎ z√∂ldn√∂v√©nyek √©s erjesztett √©telek adj√°k. Ezekben az √©telekben, a flavonoid szint jelentosen magasabb, mint a v√∂r√∂sborban √©s a fekete te√°ban.

A flavonoidok √©lelmiszerbeli el√©rhetos√©ge ak√°r ugyanazon orsz√°g k√ľl√∂nb√∂zo r√©gi√≥i k√∂z√∂tt is elt√©r√©seket mutathat. Olaszorsz√°gban a v√∂r√∂sbort tal√°lt√°k a predomin√°ns flavonoid forr√°snak. A quercetin flavonol volt a fo √∂sszetevŇĎje az elso t√°bl√°zatban felsorolt √©teleknek. Azonban a myricetin √©s a keampferŇĎl flavonol, illetve az apigenin √©s luteolin flavonok is megatl√°lhat√≥ak voltak sz√°mos √©telben.
A quercetin magas koncentr√°ci√≥ja tal√°lhat√≥ hagym√°kban. K√ľl√∂nb√∂zo √©telek √©s italok quercetin tartalma l√°that√≥ a k√∂vetkezŇĎ t√°bl√°zatban:

 

√Člelmiszer √°ltali bevitel

Stressz ellen Matuzs√°lemmel1976-ban K√ľhnau becsl√©sei alapj√°n az √∂ssz flavonoid bevitel az USA-ban 1 g/nap volt. Az√≥ta m√°r kutat√≥k meg√°llap√≠tott√°k, hogy ez az √©rt√©k jelentos t√ļlbecs√ľl√©s. Azonban, ha figyelembe veszz√ľk az √©trend√ľnkben szereplo flavonoidok sz√°m√°t, akkor ez az √©rt√©k nagyon k√∂nnyen el√©rhetov√© v√°lik. Az elŇĎzŇĎekben m√°r eml√≠tett, h√©t orsz√°got √°tfog√≥ tanulm√°nyban, a legmagasabb flavonoid bevitelt a jap√°nokn√°l mutatt√°k ki, ŇĎket k√∂vette Horv√°torsz√°g, m√≠g a legalacsonyabb bevitelt a finn csoportn√°l tal√°lt√°k. DeVries √©s munkat√°rsai felbecs√ľlt√©k az √∂t flavonoid bevitel√©t 17 orsz√°gban. A legalacsonyabb beviteli √©rt√©k (1 -9 mg/nap) d√©l-amerikai √©trendbŇĎl, m√≠g a legmagasabb (75 -81 mg/nap) Skandin√°vi√°b√≥l sz√°rmazott.

A napi flavonol fogyaszt√°st neh√©z meghat√°rozni, mint √©rt√©ket, mert f√ľgg az √©tel hozz√°f√©rhetos√©g√©tol, √∂sszet√©tetel√©tol, az √©tkez√©si szok√°sokt√≥l √©s a flavonol tartalm√°t√≥l. Az √©telek teljes flavonoid bevitel√©re √©s tartalm√°ra vonatkoz√≥ adatok elfogadhat√≥bbak, mint azok, melyek egyetlen √©teladag flavanoid tartalm√°ra vonatkoznak √©s a bevitel foleg csak a h√°rom flavonolt √©s a k√©t flavont veszi figyelembe. Az ut√≥bbi idokben megjelent tanulm√°nyok szerint a flavanol plazma √©s vizelet koncentr√°ci√≥ja azt t√ľkr√∂zi, hogy a vegy√ľlet r√∂vid ideig tart√≥zkodik a szervezetben. A flavonoid fogyaszt√°sr√≥l jelenleg magyar adatok nem √°llnak rendelkez√©s√ľnkre.

Az √©telek flavonol tartalm√°t meghat√°roz√≥ t√©nyezŇĎk

A flavonoidok elofordul√°s√°nak specifikus megoszl√°sa egyes n√∂v√©nyekben, egy bonyolult rendszer √°ltal val√≥sul meg, mely genetikailag ir√°ny√≠tott enzim regul√°ci√≥val szab√°lyozza szint√©zis√ľket √©s megoszl√°sukat az egyes n√∂v√©nyi organizmusokban. √ćgy az intrinsic faktorokon fel√ľl, a n√∂v√©nyi flavanol tartalmat jelentos m√©rt√©kben befoly√°solj√°k extrinsic faktorok is, mint p√©ld√°ul az adott n√∂v√©ny k√ľl√∂nb√∂zo v√°ltozatai, termeszt√©s, √©vszak, kl√≠ma, √©retts√©g foka, az √©tel elk√©sz√≠t√©si m√≥dja √©s a n√∂v√©ny sz√°rmaz√°sa.
Növényi megoszlás és változatok

IdŇĎskorban eg√©szs√©gesen Matuzs√°lemmelA flavonoid koncentr√°ci√≥ maxim√°lis a n√∂v√©ny f√∂ld feletti √©s/vagy levegovel √©rintkezo sz√∂veteiben, mert a nap befoly√°solja bioszint√©zis√ľket. A flavonoid glikozidok megoszl√°sa k√ľl√∂nb√∂zhet a n√∂v√©ny levelein bel√ľl, ahol az epiderm√°lis sejtr√©teg mesophyl sejtjei k√ľl√∂nb√∂zo glikozidokat tartalmaznak. Quercetin glikozidok felhalmoz√≥d√°s√°t mutatt√°k ki a fekete szolo a spanyol kokt√©l paradicsomok √©s alm√°k h√©j√°ban. A flavonolok magas koncentr√°ci√≥j√°t mutatt√°k ki foleg azokban az √©lelmiszerekben, melyek vastag h√©jjal rendelkeznek, mint a szolo √©s a kokt√©l paradicsom. Nagy flavonoid tartalombeli k√ľl√∂nbs√©g fordulhat elo ugyanazon faj k√ľl√∂nb√∂zo v√°ltozataiban. P√©ld√°nak ok√°√©rt, a vastag h√©j√ļ szolokbol k√©sz√≠tett borok, mint a Cabernet Sauvignon sokkal magasabb flavonol szintet mutathatnak, mint a v√©konyabb h√©j√ļ v√°ltozatb√≥l k√©sz√ľlt bor. √Čszreveheto a k√ľl√∂nbs√©g az alm√°k, sal√°t√°k √©s paradicsomok quercetin tartalma k√∂z√∂tt, v√°ltozatbeli k√ľl√∂nbs√©g van az √°fonya √©s az eper flavonoid tartalma k√∂z√∂tt is.

√Čvszaki v√°ltoz√°sok

Az √©vszakok v√°ltoz√°s√°nak k√∂vetkezt√©ben a ‚Äěleveles‚ÄĚ z√∂lds√©gek, mint pl.: sal√°ta, end√≠via √©s p√≥r√©hagyma, flavonoid szintj√©ben szignifik√°ns v√°ltoz√°s figyelhetŇĎ meg. Ny√°ron ezen z√∂lds√©gek flavonoid szintje h√°rom-√∂tsz√∂r nagyobb, mint m√°s √©vszakokban. A quercetin tartalom √©vszakos v√°ltoz√°sa figyelhetŇĎ meg a paradicsomokban √©s a bogy√≥s gy√ľm√∂lcs√∂kben is. Azonban fontos megjegyezni, hogy a flavonoid tartalom √©vszakos v√°ltoz√°sa nem √©rinti az √∂sszes z√∂lds√©get √©s gy√ľm√∂lcs√∂t, pl.: a v√∂r√∂s k√°poszt√°t √©s a k√∂rt√©t sem.

Fény és éghajlati tényezok

A n√∂v√©nyi flavonoidok akkumul√°ci√≥j√°√©rt kiemelten felelos az eroteljesebb f√©ny expoz√≠ci√≥, k√ľl√∂n√∂sen az uv-B sug√°rz√°s. K√∂vetkez√©sk√©ppen az √ľvegh√°zakban termesztett n√∂v√©nyek flavonoid tartalma alacsonyabb, mert az √ľveg visszaveri az ultraibolya sugarakat. Spanyolorsz√°gban √©s D√©l ‚Äď Afrik√°ban termesztett z√∂lds√©gek n√©gy-√∂tsz√∂r t√∂bb flavonolt tartalmaznak, mint azok, amelyek angliai √ľvegh√°zakb√≥l sz√°rmaznak. Ezen fel√ľl a naposabb, melegebb √©ghajlatr√≥l sz√°rmaz√≥ borokban magasabb a flavonol szint, mint azokban, melyek hŇĪv√∂sebb r√©gi√≥kb√≥l ker√ľlnek piacra. A hom√©rs√©kletnek jelentos hat√°sa van az anthocyanin szint√©zis√©re √©s stabilit√°s√°ra szolokben, √©s ez k√©pes befoly√°solnia a szŇĎlŇĎ anthocyanin √∂sszet√©tel√©t is √©r√©s alatt.

√Čretts√©g m√©rt√©ke

Matuzs√°lemi korKimutatt√°k, hogy a flavonol glikozidok szintje a fekete ribizli √©r√©se sor√°n a gy√ľm√∂lcsben szignifik√°nsan no. A flavonolok √∂ssszet√©telbeli v√°ltoz√°sai, ide √©rtve az oxid√°ci√≥val szembeni √©rz√©kenys√©g√ľknek v√°ltoz√°s√°t is, jelentosek lehetnek az √∂sszflavonoid bogy√≥s n√∂v√©nyekben √©s szoloben t√∂rt√©no felhalmoz√≥d√°sa sor√°n. K√∂vetkez√©sk√©ppen a gy√ľm√∂lcs betakar√≠t√°s√°nak ideje meghat√°rozza annak flavonol tartalm√°t. Hideg, nedves √©ghajlat√ļ ter√ľleteken gyakran a szŇĎlŇĎ sz√ľretel√©se abban a pillanatban megkezdodik, amint az el√©rt bizonyos cukor fokot az√©rt, hogy minimaliz√°lj√°k a termelok az eso k√°ros hat√°s√°t a term√©sre n√©zve. Ezeket a szoloket nem hagyj√°k teljesen be√©rni, √©s ebbol k√∂vetkezoena belol√ľk k√©sz√ľlt borokat alacsony flavonol tartalom jellemzi. Magas flavonol tartalm√ļ bor elo√°ll√≠t√°s√°hoz nem csak teljesen √©rett √©s vastag h√©j√ļ szŇĎlŇĎre van sz√ľks√©g, hanem a bork√©sz√≠t√©s modern elj√°r√°sait is alkalmazni kell, mint hat√©kony dar√°l√°s, pr√©sel√©s √©s borfejt√©s.

√Čtelek elŇĎk√©sz√≠t√©se √©s elk√©sz√≠t√©se

Hab√°r a flavonoidok hŇĎ, oxig√©n √©s k√∂zepes m√©rt√©kben sav rezisztensek, a konyhai elok√©sz√ľletek sor√°n bizonyos mennyis√©g elveszik belol√ľk. Sz√°mos gy√ľm√∂lcs √©s z√∂lds√©g h√©j√°ban √©s level√©ben a legmagasabb a flavonol tartalom, enn√©l fogva, a h√°moz√°s √©s/vagy levelek v√°logat√°sa cs√∂kkenti, vagy el is t√°vol√≠thatja a teljes flavonol tartalmat.
Az √©telek flavonol tartalma f√ľgg az elk√©sz√≠t√©s m√≥dj√°t√≥l. Paradicsom, brokkoli √©s hagym√°k fŇĎz√©se sor√°n a quercetin szint cs√∂kken ezekben az √©telekben. Azonban az elk√©sz√≠t√©s m√≥dja is hat√°ssal van ezen szintekre. Az √©telek forral√°sa az a folyamat, mely legink√°bb cs√∂kkenti azok quercetin tartalm√°t. Ez a cs√∂kken√©s val√≥sz√≠nileg a forr√≥v√≠z √°ztat√≥, old√≥ hat√°s√°nak k√∂vetkezm√©nye, √©s/vagy k√©miai-, vagy hŇĎ degrad√°ci√≥.
Mikrohull√°m√ļ s√ľtŇĎ haszn√°lata szint√©n flavonol cs√∂kken√©shez vezet, ezzel szemben s√ľt√©s hat√°sara csak csek√©ly flavonol szint cs√∂kken√©s figyelheto meg, azonban a s√ľt√©si ido n√∂veked√©s√©vel az √©tel quercetin glikozid szintje jelentosen cs√∂kken. Az √©telek t√°rol√°si m√≥dja √©s a flavonol tartalom k√∂z√∂tti √∂sszef√ľgg√©s nem tiszt√°zott. Az √©telek t√°rol√°sa sor√°n a flavonoid szint nŇĎhet, cs√∂kkenhet, √©s √°lland√≥ szinten maradhat a flavonoid m√©rt√©k√©tŇĎl f√ľggoen. P√©ld√°ul 9 h√≥napig ‚Äď 20¬įC ‚Äďon t√°rolt √°fony√°ban a quercetin szint 40%-kal cs√∂kkent, m√≠g eperben 32%-kal nŇĎtt.
Csak jelent√©ktelen v√°ltoz√°sok figyelhetŇĎk meg hagym√°k rakt√°roz√°sa sor√°n a quercetin glikozidok tartalm√°t illetŇĎen. Tart√≥s√≠tott √©telek, √≠gy konzerv√°lt, dunsztolt, fagyasztott √©telek flavonol tartalma szignifik√°nsan alacsonyabb lehet (megk√∂zel√≠toleg 50%), mint a friss term√©kek√©. Mindazon√°ltal az √©telek elk√©sz√≠t√©se sor√°n a flavonol szint n√∂vekedhet is.

Csal√°di eg√©szs√©g MatuzalemmelAz almalevekn√©l ezt az enzimatikus folyamatot kontroll√°lt k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt haszn√°lj√°k. A paradicsom √©s gabonaf√©l√©k elk√©sz√≠t√©se sor√°n az elsz√≠ntelened√©s elker√ľlheto h√°moz√°ssal √©s h√°ntol√°ssal. Gy√ľm√∂lcslevek k√©sz√≠t√©se sor√°n a flavonoid tartalom n√∂vekedhet, mert az extrakci√≥s folyamatokban tov√°bbi flavonoidok szabadulhatnak fel a gy√ľm√∂lcs h√©j√°b√≥l. A borban magasabb quercetin koncentr√°ci√≥ mutathat√≥ ki, mint ak√°r a szŇĎlŇĎben, ak√°r a bogy√≥s gy√ľm√∂lcs√∂kben. Ez a magasabb flavonol tartalom kapcsolatban lehet a modern bork√©sz√≠t√©si elj√°r√°sokkal. A tea √°ltal a szervezetbe jut√≥ flavonoidok szignifik√°ns k√ľl√∂nbs√©get mutathatnak a tea fajt√°j√°t√≥l, term√©k m√°rk√°j√°t√≥l, √©s az elk√©sz√≠t√©s m√≥dj√°t√≥l f√ľggoen.
A tea lev√©l, extrakci√≥s felsz√≠n m√©rete √©s a flavonoid tartalom k√∂z√∂tt fontos √∂sszef√ľgg√©s van. A r√©szecske m√©rete nem teljesen magyar√°zza a flavonoid termel√©sbeli k√ľl√∂nbs√©geit, a filterbol, illetve tealev√©lbol k√©sz√ľlt te√°k eset√©ben. A filterbol k√©sz√≠tett te√°k flavonoid szintje magasabb, mint a tealev√©lbol k√©sz√≠tettek√©. Egy sokkal √∂sszetettebb flavonoid komplex, a thearubigin, a fekete tea k√©sz√≠t√©se sor√°n keletkezik a m√°r ismert flavonidokb√≥l, enzimatikus oxid√°ci√≥ sor√°n. Az eur√≥pai piac sz√°m√°ra elo√°ll√≠tott te√°kban, melyek √°tfog√≥ ferment√°ci√≥n mennek kereszt√ľl, alacsonyabb cathechin, √©s magasabb thearubigin koncentr√°ci√≥ tal√°lhat√≥, mint azokban, melyeket amerikai piacra sz√°nnak. A tea fŇĎz√©si ideje is jelentŇĎsen befoly√°solhatja a flavonoid tartalmat. Hosszan tart√≥ fŇĎz√©s sor√°n m√©g hat√©konyabb, √©s kifejezettebb a flavonoid extrakci√≥ fekete te√°b√≥l.

A flavonoidok hat√°smechanizmusa

Antioxid√°ns hat√°sok
A flavonoidok legjobban ismert tulajdons√°ga, majd az √∂sszes csoport eset√©ben, azok antioxid√°ns k√©pess√©ge. A reakt√≠v oxig√©n sz√°rmaz√©kok ellen leghat√©konyabban v√©do flavonoidok, a flavonok √©s a catechinek. A test sejtjeit √©s sz√∂veteit folyamatosan k√°ros√≠t√°ssal fenyegetik a szabadgy√∂k√∂k √©s a reakt√≠v oxig√©nsz√°rmaz√©kok, melyek a norm√°lis oxig√©nmetabolizmus sor√°n keletkeznek, vagy k√ľlsŇĎ forr√°sb√≥l ker√ľlnek be a szervezetbe. Az a mechanizmus √©s reakci√≥l√°ncolat, mely sor√°n a szabadgy√∂k√∂k interfer√°lnak a sejtmik√∂d√©ssel, nem teljesen ismert, de a folyamatok k√∂z√ľl, egyik legfontosabbnak tekintj√ľk a lipidperoxid√°ci√≥t, mely a sejtmembr√°nok k√°rosod√°s√°hoz vezet. Eg√©szs√©g Matuzalem fogyaszt√°s√°valA sejtmembr√°nk√°rosod√°s megv√°ltoztatja a sejt t√∂lt√©s√©t, mely az ozmotikus nyom√°s v√°ltoz√°s√°hoz, sejtduzzad√°shoz, v√©g√ľl pedig sejthal√°lhoz vezet.
A szabadgy√∂k√∂k gyullad√°sos metabolitokat vonzanak, mely hozz√°j√°rul egy √°ltal√°nos gyullad√°sos v√°lasz, valamint sz√∂vetk√°rosod√°s kialakul√°s√°hoz. A reakt√≠v oxig√©nsz√°rmaz√©kok elleni v√©dekez√©sre, az √©lo szervezetek sz√°mos hat√©kony mechanizmust alak√≠tottak ki. A szervezet oxidat√≠v stressz ellen v√©dŇĎ mechanizmusait kataliz√°lj√°k a szuperoxid dizmut√°z (SOD), katal√°z √©s glutation peroxid√°z enzimek, valamint non-enzimatikus folyamatok is hozz√°j√°rulnak a v√©dekez√©shez, √ļgymint a glutation, aszkorbinsav, √©s tokoferol. S√©r√ľl√©sek sor√°n bek√∂vetkezo fokozott oxidat√≠v stressz, az endog√©n antioxid√°nsok (scavengerek) felhaszn√°l√≥d√°s√°hoz, mennyis√©g√ľk cs√∂kken√©s√©hez vezet. A flavonoidok n√∂velik az endog√©n scavengerek mennyis√©g√©t. A flavonoidok interfer√°lhatnak a k√ľl√∂nb√∂zo szabadgy√∂k-k√©pzŇĎ rendszerekkel, ugyanakkor az endog√©n antioxid√°ns rendszerek mik√∂d√©s√©t is jav√≠thatj√°k.

Direkt szabadgyökfogás
A flavonoidok, k√ľl√∂nb√∂zo utakon elozhetik meg a szabadgy√∂k√∂k √°ltal okozott k√°rosod√°st. Egy ezek k√∂z√ľl, a direkt szabadgy√∂k fog√°s. A szabadgy√∂k√∂k oxid√°lj√°k a flavonoidokat, mely egy stabilabb, kev√©sb√© reakt√≠v gy√∂k kialakul√°s√°hoz vezet. M√°sk√©pp fogalmazva, a flavonoidok stabiliz√°lj√°k a reakt√≠v oxig√©n sz√°rmaz√©kokat olyan m√≥don, hogy a gy√∂k reakt√≠v r√©sz√©vel reag√°lnak. A flavonoidok, hidroxil csoportjuk r√©v√©n inaktiv√°lj√°k a szabadgy√∂k√∂ket. Bizonyos flavonoidok k√©pesek a szuperxidok direkt befog√°s√°ra, m√≠g m√°sok, egy nagyon reakt√≠v oxig√©nsz√°rmaz√©kot, a peroxinitritet elimin√°lj√°k.
Az epicatehin és a rutin, szintén hatékony szabadgyökfogók. A rutin szabadgyökfogó tulajdonsága feltételezhetoen annak köszönheto, hogy gátolja a xantin-oxidáz enzimet. A gyökök befogása révén, a flavonoidok képesek az LDL oxidációját megakadályozni in vitro. Ez a folyamat megvédi az LDL partikulumokat és teoretikusan a flavonoidok védenek az atherosclerosis ellen is.

Nitrogén oxid
Sz√°mos flavonoid, bele√©rtve a quercetint, cs√∂kkentik az ischaemia-reperf√ļzi√≥s k√°rosod√°st az√°ltal, hogy interfer√°lnak az induk√°lhat√≥ nitrog√©n monoxid szint√°z enzimmel. Nitrog√©n monoxidot (NO) k√ľl√∂nb√∂zo t√≠pus√ļ sejtek √°ll√≠tanak elo, √≠gy az endothel sejtek √©s macrophagok is. A NO, az egyik legk√°ros√≠t√≥bb molekula, mely irreverzibilis sejtmembr√°n k√°rosod√°s kialakul√°s√°hoz vezet. Ha a flavonoidokat antioxid√°nsk√©nt haszn√°lj√°k, akkor azok befogj√°k a szabadgy√∂k√∂ket, melyek ez√°ltal nem tudnak reag√°lni a NO-al, eredŇĎk√©ppen kisebb m√©rt√©ki k√°rosod√°s j√∂n l√©tre. √Črdekes m√≥don, a NO-t mag√°t is tekinthetj√ľk szabadgy√∂knek √©s le√≠rt√°k a flavonoidok direkt NO fog√≥ k√©pess√©g√©t is. Ez arra engedett k√∂vetkeztetni, hogy a NO befog√°sa szerepet j√°tszik a flavonoidok ter√°pi√°s hat√°s√°ban. A silibin egy olyan flavonoid, melyrŇĎl le√≠rt√°k, hogy d√≥zisf√ľggŇĎ m√≥don g√°tolja a NO szint√°zt.

Xantin oxid√°z
A xantin-oxid√°z √ļt jelentos szerepet j√°tszik az oxidat√≠v stressz k√∂vetkezt√©ben kialakul√≥ sz√∂veti k√°rosod√°s√©rt, foleg az ischaemi√°t k√∂veto reperf√ļzi√≥ sor√°n. Eg√©szs√©g MatuzalemmelA xantin-oxid√°z szerepet j√°tszik a xantin h√ļgysavv√° val√≥ alak√≠t√°s√°ban. A xantin-oxid√°z, az oxig√©n szabadgy√∂k√∂k egy forr√°s√°t k√©pezi. A reperf√ļzi√≥s f√°zisban (ti. reoxigeniz√°ci√≥), a xantin-oxid√°z molekul√°ris oxig√©nnel reag√°l, melynek k√∂vetkezt√©ben szuperoxid szabadgy√∂k√∂k keletkeznek. Legal√°bb 2 flavonoid, n√©v szerint a quercetin √©s a silibin, g√°tolj√°k a xantin-oxid√°z mik√∂d√©s√©t, ez√°ltal cs√∂kkent oxidat√≠v stressz kialakul√°s√°hoz vezetnek.Vizsg√°lt√°k a flavonoidok szerkezet√©nek √©s mik√∂d√©s√©nek √∂sszef√ľgg√©seit, √©s √ļgy tal√°lt√°k, hogy a luteolin bizonyult a legpotensebb xantinoxid√°z inhibitornak.

Leukocyta immobilizáció
A leukocyta immobiliz√°ci√≥ √©s az endothelhez val√≥ kitapad√°s, szint√©n a reakt√≠v oxig√©n szabadgy√∂k√∂k (ROS) keletkez√©s√©nek egy fo mechanizmusa, tov√°bb√° ez a folyamat felelos m√©g a cytotoxicus √©sgyullad√°sos medi√°torok felszabadul√°s√°√©rt, valamint a complement rendszer k√©sŇĎbbi aktiv√°l√≥d√°s√°√©rt. Norm√°lis k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt, a leukocyt√°k szabadon k√©pesek mozogni az endothel fal ment√©n. Mindazon√°ltal ischaemia √©s gyullad√°s sor√°n, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ, legink√°bb endothel eredeti medi√°torok √©s a complement rendszer aktiv√°l√≥d√°sa r√©v√©n, a leukocyt√°k kitapadnak az endothelhez, immoboliz√°l√≥dnak √©s bek√∂vetkezik a neutrophilok degranul√°ci√≥ja. A folyamat eredm√©nyek√©ppen gyullad√°sos medi√°torok szabadulnak fel, melyek sz√∂veti k√°rosod√°s kialakul√°s√°hoz vezetnek. Kimutatt√°k, hogy tiszt√≠tott flavonoid frakci√≥ per os ad√°sa, cs√∂kkenti az immobiliz√°lt leukocyt√°k sz√°m√°t reperf√ļzi√≥ sor√°n.
A flavonoidok √°ltal elŇĎid√©zett cs√∂kkent immobiliz√°lt leukocytasz√°m h√°tter√©ben nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel a cs√∂kkent total serum-complement szint √°ll, √≠gy v√©dŇĎ faktornak tekinthetŇĎ gyullad√°sos √°llapotokban. N√©h√°ny flavonoid k√©pes megakad√°lyozni a neutrophilek degranul√°ci√≥j√°t an√©lk√ľl, hogy a szuperoxid k√©pzŇĎd√©st befoly√°soln√°k.

Interakció más enzimrendszerekkel
Sokkal kevesebb vizsg√°latot folytattak eddig a flavonoidok egy√©b kedvezo tulajdons√°gair√≥l, mint amennyit az antioxid√°ns kapacit√°sukr√≥l. A flavonoidok legfobb hat√°sainak, √≠gy p√©ld√°ul antiallergi√°s hat√°s h√°tter√©ben feltehetŇĎen, ezen vegy√ľletek gy√∂kfog√≥ k√©pess√©ge √°ll. A flavonoidok kifejthetik hat√°sukat, tov√°bb√° √ļgy is, hogy interakci√≥ba l√©pnek bizonyos enzimrendszerekkel. Mit√∂bb, hat√°suk lehet a gy√∂kfog√°s √©s az enzimfunkci√≥kkal val√≥ interakci√≥ egy√ľttes k√∂vetkezm√©nye is. Amikor ROS-k, Fe mellett vannak jelen, lipidperoxid√°ci√≥ j√∂n l√©tre. Specifikus flavonoidokr√≥l ismert, hogy a Fe-t kel√°t-komplexbe viszik, mellyel megakad√°lyozz√°k a szabadgy√∂kk√©pzod√©s egy lehets√©ges √ļtvonal√°t. K√ľl√∂n√∂sen a quercetin eset√©ben ismert annak vas komplex√°l√≥ √©s stabiliz√°l√≥ tulajdons√°ga. A lipidperoxid√°ci√≥ megakad√°lyoz√°sa egy m√°sik jelentos v√©dot√©nyzo.
Bizonyos flavonoidok képesek csökkenteni a complement aktivációt, csökkentve ezáltal az endothel falhoz való leukocyta adhéziót, összeségében pedig általánosan mérsékelve a gyulladásos választ. A flavonoidok egy másik érdekes hatása, az arachidonsav metabolizmussal való interakciójuk. Ez azt jelenti, hogy a flavonoidok gyulladásgátló és antithrombotikus tulajdonságokkal is bírnak. Az arachidonsav felszabadulás kiinduló lépését képezi egy általános gyulladásos válasznak. A lipoxigenázt tartalmazó neutrophilok, arachidonsavból kemotaktikus faktorokat képeznek, valamint citokinek felszabadulását generálják.

Klinikai hat√°sok

Antiatheroscleroticus hat√°s
Gy√≥gy√≠t√°s MatuzalemmelAntioxid√°ns tulajdons√°gaiknak k√∂sz√∂nhetoen, a flavonoidok, valisz√≠nileg, nagym√©rt√©kben befoly√°ssal vannak a vasculatur√°ra. Az oxig√©n szabadgy√∂k√∂k k√©pesek az LDL-t oxid√°lni, mely az endothelfal k√°rosod√°s√°hoz, v√©g√ľl pedig acceleralt atherosclerosishoz vezet. N√©h√°ny klinikai vizsg√°lat r√°mutatott, hogy a flavonoidbevitel v√©delmet jelent a koszor√ļ√©rbetegs√©ggel szemben. Meg√°llap√≠tott√°k, hogy a rendszeresen fogyasztott √©telek flavonoidtartalma cs√∂kkentheti a sz√≠v√©rrendszeri hal√°loz√°s rizik√≥j√°t idŇĎsebb f√©rfiakn√°l. Egy jap√°n vizsg√°lat negat√≠v korrel√°ci√≥t is kimutatott a flavonoidbevitel √©s a plazma koleszterol koncentr√°ci√≥ k√∂z√∂tt.
Az oxidatív stressznek és a vascularis károsodásnak alapveto jelentoséget tulajdonítanak a demencia kialakulásában. Vörösborfogyasztás mellett, egyes szerzok szerint, csökken a demencia kialakulásának valószínisége. A flavonoidbevitel és a demencia incidenciája között fordított arányosság áll fenn.

Antiinflammációs hatás
A ciklooxigen√°z √©s a lipoxigen√°z fontos szerepet j√°tszanak a gyullad√°sos folyamatokban. R√©szt vesznek az arachidonsav felszabad√≠t√°s√°ban, mely egy √°ltal√°nos gyullad√°sos v√°lasz kialakul√°s√°nak kezdeti l√©p√©se. A lipoxigen√°zt tartalmaz√≥ neutrophilok, kemotaktikus faktorokat szintetiz√°lnak arachidonsavb√≥l, valamint citokinek felszabadul√°s√°t gener√°lj√°k. Bizonyos fenolos vegy√ľletekrol bebizonyosodott, hogy g√°tolj√°k mind a ciklooxigen√°z, mind az 5-lipoxigen√°z √ļtvonalakat. Ez a g√°tl√°s, cs√∂kkent arachidonsav felszabadul√°shoz vezet. A pontos folyamat, mely sor√°n a flavonoidok g√°tolj√°k ezen enzimeket, nem ismert. K√ľl√∂n√∂sen a quercetin k√©pes mind a ciklooxigen√°z, mind a lipoxigen√°z aktivit√°s√°nak g√°tl√°s√°ra, √≠gy cs√∂kkenti ezen enzimek gyullad√°sos metabolitjainak k√©pzod√©s√©t.
A flavonoidok egy m√°sik gyullad√°scs√∂kkentŇĎ hat√°sa, az eikozanoid bioszint√©zis g√°tl√°sa. Az eikozanoidok, mint pl. a prosztaglandinok, r√©szt vesznek sz√°mos immunol√≥giai folyamatban, tov√°bb√° a ciklooxigen√°z √©s a lipoxigen√°z utak v√©gterm√©kei. Mindemellett a flavonoidok mind a citosz√≥likus, mind a membr√°nhoz k√∂t√∂tt tirozin kin√°zt g√°tolj√°k. Ezen proteinek g√°tl√°sa megakad√°lyozza a kontroll√°latlan sejtn√∂veked√©st √©s prolifer√°ci√≥t.
A tirozin kin√°zok szubsztr√°tjai, √ļgy tinik kulcsszerepet j√°tszanak azon jel√°tviteli utakban, melyek a sejtprolifer√°ci√≥t szab√°lyozz√°k. A flavonoidok tov√°bbi gyullad√°scs√∂kkento hat√°s√°t jelenti, felt√©telezett, neutrophil degranul√°ci√≥t g√°tl√≥ k√©pess√©g√ľk. Ez a neutrophilokb√≥l √©s m√°s immunsejtekbol val√≥ arachidonsav felszabadul√°s cs√∂kkent√©s√©nek direkt m√≥dja.

Antitumor hat√°s
Fekete tea Matuzs√°lemA flavonoidok antitumor hat√°sa, tov√°bbra is vita t√°rgy√°t k√©pezi. Az antioxid√°ns rendszerek, sokszor el√©gtelennek bizonyulnak, √©s a ROS-k nagy val√≥sz√≠nis√©ggel szerepet j√°tszanak a karcinogenezisben. A ROS-k k√°ros√≠thatj√°k a DNS-t √©s a DNS repair el√©gtelens√©ge k√∂vetkezt√©ben, mut√°l√≥dott sejtek oszt√≥dnak tov√°bb. Ha mindezek a v√°ltoz√°sok, bizonyos kritikus g√©nekben, mint protoonkog√©nekben illetve tumorszupresszor g√©nekben k√∂vetkeznek be, akkor tumorinici√°ci√≥ valamint progpag√°ci√≥ k√∂vetkezhet be. A ROS-k k√∂zvetlen√ľl k√©pesek interfer√°lni a szign√°ltranszdukci√≥s folyamatokkal √©s a sejtn√∂veked√©ssel. A ROS-k √°ltal okozott sejtk√°rosod√°s mit√≥zishoz vezethet, √≠gy a DNS-t tov√°bbi mutag√©neknek kit√©ve, valamint n√∂velve a rizik√≥t, hogy a m√°r k√°rosodott DNS tov√°bbi mut√°ci√≥kat szenved.
Egyes kutat√≥k √°ll√≠t√°sa szerint, a flavonoidok, mint antioxid√°ns vegy√ľletek, megakad√°lyozz√°k a karcinogenezist. Egyes flavonoidokr√≥l, mint pl. a fisetin, apigenin √©s luteolin, azt √°ll√≠tj√°k, hogy a sejtprolifer√°ci√≥ potens inhibitorai. Egy sz√©lesk√∂ri klinikai vizsg√°lat eredm√©nye szerint, ford√≠tott ar√°nyoss√°g √°ll fenn a flavonoidbevitel √©s a t√ľdor√°k elofordul√°si val√≥sz√≠nis√©ge k√∂z√∂tt. Ezt a hat√°st, legink√°bb a quercetinnek tulajdon√≠tott√°k, mely az eml√≠tett tanulm√°nyban, a tot√°l flavonoidbevitel t√∂bb, mint 95%-√°t tette ki.
A quercetin √©s apigenin a melanoma n√∂veked√©s√©t g√°tolta k√≠s√©rletek sor√°n, tov√°bb√° invaz√≠vit√°s√°t √©s metasztatikus potenci√°lj√°t cs√∂kkentette egerekben. Ez a felfedez√©s √ļj t√°vlatokat nyithat a malignus betegs√©gek kezel√©s√©ben. Mit√∂bb, a flavonoidokr√≥l √ļgy gondolj√°k, hogy cs√∂kkentik az angiogenezist. Norm√°lis k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt, az angiogenezis egy szigor√ļan szab√°lyozott folyamat, az emberi testben. Az angiogenezis folyamat√°t sz√°mos endog√©n angiogenetikus √©s angiosztatikus faktor regul√°lja. P√©ld√°ul a sebgy√≥gyul√°s folyam√°n fokozottan mik√∂d√©sbe l√©p az angiogenezis, m√≠g mindez pathol√≥gi√°s, regul√°latlan form√°ban zajlik tumorok eset√©n.
Az angiogenezis inhibitorai, az √©r√ļjdonk√©pzod√©s sz√°mos l√©p√©s√©vel interfer√°lhatnak, √ļgymint az endothelsejtek migr√°ci√≥j√°val, prolifer√°ci√≥j√°val √©s a lumenk√©pzod√©ssel. Az ismert angiogenezis inhibitorok k√∂z√∂tt, a flavonoidok, √ļgy tinik, fontos szerepet t√∂ltenek be, b√°r az √©r√ļjdonk√©pzod√©st g√°tl√≥ mechanizmusuk ezeddig ismeretlen. Egy lehets√©ges hat√°smechanizmus, a protein kin√°zok g√°tl√°sa. Ezek az enzimek fontos szerepet j√°tszanak a jel√°tviteli folyamatokban √©s ismert, az angiogenezisre gyakorolt hat√°suk is.

Antithromboticus hat√°sok
A thrombocyta aggregáció, hozzájárul az atherosclerosist követo akut trombusképzodéshez, majd a stenotisalt artériák következményes embolizációhoz. Az aktivált thrombocyták endothel falhoz való tapadásának hatására, az endothel lipid peroxidáz és oxigén szabadgyökök képzésébe kezd, mely megakadályozza a prostacyclin és nitrogén-monoxid endothelialis képzését. Az 1960-as években kimutatták, hogy a tea festékanyagai a véralvadást csökkentik, növelve a fibrinolízist és megelozik a hrombocyta adhéziót és aggregációt.
Bizonyos flavonoidokr√≥l, mint a quercetin, kaempferol √©s a myricetin, kimutatt√°k, hogy a thrombocytaaggregatio hat√©kony inhibitorai kuty√°kban √©s majmokban. A flavonolok k√ľl√∂n√∂sen hat√©kony antitrombotikus vegy√ľletek, mivel direkt gy√∂kfog√≥k, √≠gy tartva fenn az endothelialis nitrog√©n-monoxid √©s prostacyclin megfelelo szintj√©t. Egy tanulm√°ny bemutatta, hogy a flavonoidok eroteljes antitrombotikus vegy√ľletek in vitro √©s in vivo, mert hat√©konyan g√°tolj√°k a cyclooxigen√°zt √©s lipoxigen√°zt. J√≥l ismert jelens√©g, hogy az arachidonsavat, mely gyullad√°sos k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt szabadul f√∂l, a thrombocyt√°k alak√≠tj√°k tov√°bb prostaglandinn√°, endoperoxidokk√° √©s trombox√°n A2-v√©, mely v√©geredm√©nyben thrombocyta aktiv√°ci√≥hoz √©s aggreg√°ci√≥hoz vezet. A flavonoidok antiaggreg√°ci√≥s hat√°s√°nak h√°tter√©ben, legfok√©ppen a trombox√°n A2 g√°tl√°st v√©lelmezik.
A flavonoidok k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√≥don fejtenek ki hat√°st az arachidonsav metabolizmust. Bizonyos flavonoidok specifikusan g√°tolj√°k a ciklooxigen√°zt vagy lipoxigen√°zt, m√≠g m√°sok mindk√©t enzimet egyszerre. In vitro vizsg√°latok kimutatt√°k, hogy a flavonoidok hozz√°k√∂todnek a thrombocyta membr√°nhoz, √≠gy idŇĎvel akkumulat√≠v hat√°st gyakorolnak.

Antioszteoporotikus hat√°s
Matuzalem az eg√©sz csal√°dnakEgy angol tanulm√°nyban √∂sszehasonl√≠tott√°k olyan nok csontdenzit√°s√°t, akik rendszeresen fogyasztottak te√°t, olyanok√©val, akik nem. A vizsg√°latban, azokn√°l a h√∂lgyekn√©l, akik teafogyaszt√≥k voltak, magasabb csont √°sv√°nyianyag denzit√°st m√©rtek, mint a te√°t nem fogyaszt√≥kn√°l. Feltehetoen a te√°ban tal√°lhat√≥ flavonoidoknak k√∂sz√∂nhetŇĎ a csontritkul√°s megelŇĎz√©se.

Antivir√°lis hat√°s
A flavonoidok v√≠rus ellenes hat√°s√°t Wang √©s mtsai mutatt√°k ki. Bizonyos v√≠rusokr√≥l - √≠gy a herpes simplex, respiratory syncytial virus, parainfluenza virus √©s adenov√≠rus - , azt √°ll√≠tj√°k, hogy a flavonoidok hat√°ssal vannak r√°juk. A quercetinrol le√≠rt√°k, hogy rendelkezik mind antiinfekt√≠v, mind antireplikat√≠v tuljdons√°gokkal. A flavonoidok azon tulajdons√°g√°t, hogy a sejtciklus k√ľl√∂nb√∂zo r√©szeivel interfer√°lnak, a kor√°bbiakban m√°r le√≠rtuk. P√©ld√°ul, egyes flavonoidok a v√≠rusok intracellul√°ris replik√°ci√≥j√°t befoly√°solj√°k, m√≠g m√°sok g√°tolj√°k a v√≠rus fertozok√©pess√©g√©t.
Eddig, a flavonoidok v√≠rusokra gyakorolt hat√°sair√≥l, foleg in vitro tanulm√°nyok sz√°moltak be, √≠gy keveset tudunk a vegy√ľletek, in vivo antivir√°lis hat√°sair√≥l. Vannak arra bizony√≠t√©kok, hogy a flavonoidok, glik√°lt form√°ban, sokkal potensebben cs√∂kkentik a rotav√≠rus infektivit√°s√°t, mint aglikon form√°ba. A HIV 1980 √≥ta tart√≥ rohamos terjed√©se miatt a flavonoidok antivir√°lis hat√°s√°t eddig, legink√°bb a HIV-en vizsg√°lt√°k. Sz√°mos term√©szetes anyag k√©pes, a v√≠rusreplik√°ci√≥ k√ľl√∂nb√∂zo pontjait g√°tolni.
A flavonoidok anti-HIV szerk√©nt val√≥ felfedez√©se √©s fejlod√©se, az ut√≥bbi 2 √©vtizedben kiterjedten folyik. A legt√∂bb ilyen tanulm√°ny, a reverz transzkript√°z vagy az RNS f√ľggo DNS polimer√°z g√°tl√°s√°ra f√≥kusz√°l, de antiintegr√°z √©s antiprote√°z hat√°sr√≥l is m√°r besz√°moltak. Ebben az esetben is fŇĎleg in vitro vizsg√°latokat v√©geztek, √≠gy a fllavonoidokr√≥l HIV betegek direkt kezel√©s√©sben, egyelore nem √°llnak adatok rendelkez√©sre.

J√∂vŇĎbeli lehetŇĎs√©gek

Bizonyos epidemiol√≥giai vizsg√°latok, a flavonoidok kardioprotekt√≠v hat√°s√°t sugallj√°k koszor√ļ√©rbetegs√©gekben. Egy nagyszab√°s√ļ klinikai vizsg√°lat szerint, a flavonoidok cs√∂kkentik a koszor√ļ√©rbetegs√©g k√∂vetkezt√©ben l√©trej√∂vŇĎ mortalit√°st. K√ľl√∂nb√∂zŇĎ kohort tanulm√°nyok mutattak r√° a flavonoidbevitel √©s a koszor√ļ√©rbetegs√©g k√∂vetkezt√©ben l√©trej√∂vŇĎ hal√°loz√°s k√∂z√∂tti ford√≠tott ar√°nyoss√°gra. Ezek a vizsg√°latok √≠g√©retesnek bizonyulnak √©s felvetik a flavonoidok √©rt√©kes √©teladal√©kk√©nt val√≥ alkalmaz√°s√°t.
Az elm√ļlt 10 √©vben, a flavonoidok j√≥val t√∂bb szerepet kaptak az irodalomban, √©s sz√°mos kedvezo hat√°suk ker√ľlt tiszt√°z√°sra. Mindazon√°ltal, a legt√∂bb vizsg√°lat in vitro volt, √≠gy nehezen vonhat√≥k le k√∂vetkeztet√©sek a flavonoidok haszn√°r√≥l a di√©t√°ban. A flavonoidok kutat√°sa meglehetosen komplex folyamat, a molekul√°ris strukt√ļra sz√≠nes volta, valamint a biol√≥giai el√©rhetos√©grol sz√≥l√≥ adatok csek√©ly sz√°ma miatt. Mit√∂bb, az oxidat√≠v k√°rosod√°s m√©rt√©k√©nek m√©r√©s√©re nem √°llnak megfelelo m√≥dszerek rendelkez√©sre √©s neh√©z objekt√≠v, m√©rhetŇĎ param√©tereket tal√°lni a folyamat alatt.
Sz√ľks√©g van a vizsg√°l√≥elj√°r√°sok fejleszt√©s√©re, hogy olyan k√©sz√ľl√©kek √°lljanak rendelkez√©sre, melyekkel lehetov√© v√°lik a felsz√≠v√≥d√°s √©s kiv√°laszt√°s exact m√©r√©se. A hossz√ļ t√°v√ļ flavonoidfogyaszt√°s k√∂vetkezm√©nyeirol m√©g kevesebb adat √°ll rendelkez√©s√ľnkre.

K√∂vetkeztet√©sk√©ppen, az eddig elv√©gzett in vivo tanulm√°nyok rem√©nyteljes j√∂vŇĎvel kecsegtetnek.


Termék Rendelés
Kattintson ide, ha d√∂nt√∂tt m√°r a minŇĎs√©gi T√°pl√°l√©kkieg√©sz√≠tŇĎk mellett, √©s rendelne.

Vissza a Tetej√©re Megn√©zem az √Ārakat

2009 - 2017 ¬© Minden jog fenntartva ¬Ľ Az oldalon l√©vŇĎ sz√∂vegek, k√©pek √©s m√°s tartalmak m√°sol√°sa jogi k√∂vetkezm√©nyekkel j√°r.